Sók, ásványi anyagok, elektrolitok – Miért fontosak?
Mi köze ezeknek fejfájáshoz, fáradtsághoz, az izom- és minden egyes sejt működéséhez, izomgörcsökhöz, szívritmus zavarokhoz, vagy bármely életfunkcióhoz?
A só fehér, kristályos anyag az asztalon a bors mellett, amivel megsózzuk az ételt, hogy legyen íze, készítéskor vagy utólag. Talán emlékszünk kémiából, hogy a konyhasó nátrium klorid (NaCl), és ami a legtöbb asztalon van, az tényleg főleg nátrium klorid. Intenzív sós íze van. Más ásványi anyagok is tartoznak a sók közé.
Ha megnyaljuk az izzadságunkat, a könnyeinket, a vérünket, ezeket is sósnak érezzük, de nem olyan erősen. A vizelet sem kivétel, de azt nem sokan kóstolgatják. A tengervíz is sós ízű, az ivóvíz viszont nem.
A sók jól oldódnak vízben, ezért – utalva a test elektromos jelenségeit lehetővé tévő tulajdonságukra – elektrolitoknak is nevezzük ezeket. A test nedvei is só-, elektrolit oldatok.
A só, vagy sók kémiai meghatározása: pozitív és negatív töltésű részekből állnak, amelyek vizes oldatokban szétválnak, elektron-bőséget teremtve. E tulajdonságukra utal az elektrolit elnevezés. Az ilyen oldat jól vezeti az áramot.
A test egy kommunikációs rendszer. Kommunikáció: valami (egy részecske, gondolat) valahonnan átmegy (valamin keresztül) valahová (pl. egy másik sejthez), és ott létrehoz egy hatást.
A részecskék tömeges mozgását áramlásnak nevezzük. Az energia, az elektromos áram is valahonnan valahová, a töltések közötti különbségnek megfelelően áramlik; oda, ahol kevesebb van.
A fizikai világban és a testben ez az áramlás az atomok legkisebb tömegű összetevője, az elektronok áramlásával valósul meg. Ahhoz, hogy elektron-áramlás jöhessen létre, szükség van elektronokra, pontosabban szabad elektronokra, amelyek nincsenek egy adott atom többi alkotórészének erős vonzásában. Noha a sejtek közötti elektromos áramlás nagyságrendileg sokkal parányibb, mint ami a hajszárítódat hajtja, mégis, ugyanaz a jelenség.
A sók, elektrolitok e hatása nélkül az élet nem lenne lehetséges. Az optimális működés csak szűk tűréshatárok közötti minimális eltéréseket enged meg az optimális koncentrációktól.
A legfontosabb, a testnedvekben legjelentősebb mennyiségben jelenlévő ásványi anyagok a nátrium (Na), kálium (K), magnézium (Mg), foszfor (P), kalcium (Ca), klór (Cl). Ezek hiányát, optimális szintjük csökkenését fáradtság, fejfájás, izomgyengeség, izomgörcsök, szívritmus zavarok és további súlyos működészavarok jelzik.
Minden folyadék veszteség (izzadás, vizelet, stb.) egyúttal az ásványi sók, elektrolitok vesztesége is, így ezeket az életmód és étrend függvényében különböző mértékben rendszeresen pótolni kell. Hirtelen nagyobb folyadékveszteség (hasmenés, hányás) az elektrolitok vesztése miatt életveszélyes is lehet. Az elektrolitok pótlásánál figyelni kell az egyes ásványi anyagok arányára – finomított konyhasóval (NaCl) nyilván nem lehet a kalcium, kálium, magnézium és más hiányzó ásványokat pótolni.
Szerző: Dr. Lerner PéterHasonló témájú cikkek, amik érdekelhetnek:
A víz és a só kiegyensúlyozott fogyasztása elengedhetetlenA só kérdés: A sómentes diéta teljes badarság
Miért fontos az elektrolitok folyamatos pótlása