A kék bolygó kék csodái
Jó olvasást kívánunk!
Hévízi-tó – nincs még egy ilyen tó a Földön
Nem kell messzire menni, hogy rácsodálkozhassunk hihetetlen vízképződményekre. Elég csak a szomszédba tekintenünk, világviszonylatban egyedülálló gyógytavunkra: a Hévízi-tóra.
A Hévízi-tavat park és erdősáv veszi körül, amit védőerdőnek hívnak, mert védi a tavat a környezeti behatásoktól. Ezért lehetséges, hogy ennek a Természetvédelmi Területnek, azaz a tónak és környékének, sajátos helyi mikroklímája alakult ki.
A közel 250 méter átmérőjű forrástó világviszonylatban is egyedülálló, mert a világ legnagyobb tőzegfenekű meleg vizű gyógytava.
A tó keresztmetszete egy tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A tó vízét a 38,5 méter mélyben található forrásbarlangban található források táplálják. A források különböző hőmérsékletűek: a keleti oldalon 26,3ºC-os míg a nyugati oldalon 41ºC-os. A barlangból kiszabaduló keveredő víz hőfoka ezért 38ºC.
A feltörő karsztvíz hőmérsékletének és a tőzegrétegből adódó speciális összetételének köszönhetően a tó vizét régóta, széles körűen használják gyógyászati célokra.
A Hévízi-tó sikertörténete a Festetics családnak köszönhető a 18. század közepétől. Gróf Festetics György kezdte el a fürdő kiépítését és annak széles körben való elterjesztését. Ennek köszönhető, hogy Hévíz a 19. századtól az ország határain túl is elegáns fürdőhelyként volt számon tartva.
Érdekességek
A tó teljes vízkészlete 3,5 naponta megújul, ugyanis a víz északon és délen egy lefolyó csatornán keresztül távozik. A tó vize aztán a Zala folyóba és végül a Balatonba jut.
A Hévízi-tó nincs nyugalomban, mert a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja és a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé.
A tó egyik fő látványossága a gyönyörű tavirózsái. Ezek a növények azonban nem őshonosok itt, az indiai vörös tündérrózsát ugyanis 1898-ban honosították meg a tóban. Az indiai vörös tündérrózsa eredeti élőhelye a trópusi éghajlatú Kelet-India.
Niagara vízesés, azaz a Mennydörgő víz
A Niagara vízesés, azaz a Mennydörgő víz nevet az indiánok adták a világ mára egyik leghíresebb vízesésének. Méltán kapta nevét, hiszen a 110 km/óra sebességgel lezúduló, óránként több, mint 30 millió köbméter víz robaja még 50 km-es távolságból is hallható. A hatalmas víztömeg és a gravitáció erejének tekintélyt parancsoló találkozása ez.
A zuhatag az amerikai-kanadai Nagy-tavak közül az Ontario és Eire tavakat összekötő Niagara folyón található, körülbelül félúton a két tó között.
A vízesésen Amerika és Kanada osztozik, ugyanis az három külön zuhatagból áll. Az amerikai oldalon található a nem túl szellemesen elnevezett Amerikai-vízesés, középen kishúga a Menyasszony Fátyol. A harmadikkal a kanadaiak büszkélkedhetnek, övék a leglátványosabb és leghatalmasabb majd 800 méter széles 52 méter magas Lópatkó-vízesés.
1905-ben nagy teljesítményű vízerőművel vették iga alá a vízesést. Az erőmű kiszolgáláshoz szükséges elvezetés miatt a vízesés vízhozama megcsappant, így az évi 2 méter helyett a környezetvédők és a turisták örömére már csak évi 35 cm-t kopik.
Érdekességek
A szétporladó vízpermet kilométerekről is látható párafelhőt képez a zuhatag felett és napütésben csodálatos szivárványok alakulnak ki.
Előreláthatólag a Patkó-vízesés 15 ezer év múlva eléri a 7 km-re lévő puhább anyagú folyóágyat és ekkor az erózió sebessége drámaian meg fog nőni. Majd a következő 50 ezer éven belül a vízesés szép fokozatosan megszűnik, mert a Niagara folyó eldolgozza az egyenetlenségeket.
Egyszer már befagyott a vízesés, 1936-ban ugyanis különösen hideg tél volt. A Niagara folyó illetve az Eire-tó is elkezdett befagyni. Majd egyik reggelre különös látvány tárult az ott élők elé, a vízesés ugyanis fenékig befagyott, így minden mozgás megszűnt. A rendkívüli látványosság 15 napig tartott.
