Ivóvíz minőség hazánkban – van-e okunk aggodalomra

Ivóvíz minőség itthon – sokan imádják, sokan átkozzák, de mi is a valóság. Mily valós kritikával illethetjük ivóvizeinket és mi az, amire büszkék lehetünk. Gyakran emlegetik Magyarországot, mint a vizek országát, mert vizeinkben egyedülállóak vagyunk, minőségi és mennyiségi szempontok alapján egyaránt.

De, ha utánajár az ember, akkor egy kettősség is megfigyelhető ezen a területen. Országunk a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért folyóink nagyrészt külföldről érkeznek hazánkba. Ahogy jönnek, úgy mennek, mondhatnánk, így vízkészleteink nagyban másoktól függenek.

Egy nagyon érdekes összehasonlítás alapján, „a víztől való függőség” táblázatán, világszinten a 171. helyen vagyunk a 176 ország közül.

Végeredményben igaz, hogy erősek vagyunk felszín alatti vizeinkben, de nagyon gyengék felszíni vizekben. Hazánk vízkészletének 95%-a ugyanis külföldi országokból származik.

Ebben a tanulmányban most nagyító alá vesszük azt, hogy honnan jönnek az ivóvízkészleteink, illetve szeretnénk eloszlatni néhány tévhitet ezzel a témával kapcsolatban.

Az ivóvíz eredete országunkban

Felszíni vizek alatt tavakat, folyókat és víztározókat értjük.

Felszín alatti vizek pedig talajvizet, mélységi rétegvizeket, parti szűrésű vizet és karsztvizet jelentenek.

A felszín alatti vizek minősége általában kedvezőbb és hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy ivóvizünket 95%-ban felszín alatti vizekből nyerjük.

Magyarország ivóvíz forrásának százalékos elosztása

De mit is jelent számunkra? Igaz-e, hogy a Duna vizét isszuk?

Tény, hogy ivóvizünket legnagyobb százalékban (40%) parti szűrésű vizekből kapjunk. Ez főleg a Duna menti területekre jellemző, ezért Budapest lakossága is parti szűrésű vizet iszik.

A parti szűrésű vizet tényleg a Dunából vagy más folyókból és tavakból nyerik, de a víz először egy úgynevezett természetes lassú szűrésű folyamaton megy át, ahol a folyóvíz talaj- és kőzetrétegeken csordogál keresztül és eközben megtisztul.

A parti szűrésű kutak utánpótlásukat a folyóból illetve a talajvízből kapják, az alábbiak szerint: Ha a folyó állása magas, akkor a kút a parti szűrésű vizet hasznosítja. Ha a folyó vízállása alacsony, akkor a kút a talajvizet fogja a felszínre pumpálni.

Mivel a talajvízben mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyező anyagok fordulnak elő, ezért az alacsony vízállás egy sokkal rosszabb minőségű, sokkal szennyezettebb ivóvizet eredményez.

Bár az év nagyobb részében a folyó vízszintje elég magas ahhoz, hogy az utánpótlás a folyó felől jöjjön, alacsony vízállásnál a fentiek miatt a víz lényegesen szennyezettebb lesz.

Hazánkban, amikor a parti szűrésű kutakat telepítették, akkor a mennyiségi szempontok voltak a döntőek és a víz minőségének változását nem annyira vették figyelembe. Igen sok helyen a szűrőréteg vastagsága nem tudja biztosítani a kívánatos 4-6 hetes szűrési időt. Ezért, ezekben a vizekben az egyik kiemelt jelentőségű szennyezés a különféle kőolajszármazékok előfordulása, amelyek a hajóforgalomból és az ipar szennyezéséből kerülnek a vízbe.

Az ivóvízellátásban a mélységi rétegvíz a második legnagyobb arányban felhasznált víz

A rétegvizek legnagyobb előnye, hogy mélységük miatt általában több vízzáró réteg helyezkedik el felettük. Amennyiben ezeken nincsenek nagyobb sérülések, úgy az ember által okozott szennyezések nem jutnak le a mélyben elhelyezkedő rétegvízbe.

Hazánk természeti adottságai miatt a rétegvizekben előforduló néhány komponens (arzén, bór) koncentrációja sajnos meghaladja az ivóvízszabvány határértékeit, így azt kezelni kell, mielőtt emberi fogyasztásra kerülne.

Ez a magyarázata annak, hogy a magyar vizeknek a megengedetnél nagyobb a bór vagy arzén koncentrációja, ami elég nagy problémát tár a vízügyi szakemberek elé. Ennek okán, Magyarországon körülbelül 1,5 millióra becsülik azok számát, akik ivóvize nem felel meg az előírásoknak a túl magas arzén vagy bór tartalom miatt.

Tudj meg többet a zöld tea hatásáról a Kókuszolaj és zöld tea, a két nagy egészségtitok című ingyenes e-könyvünkből. Kattints a linkre és töltsd le!

A harmadik legnagyobb felhasználási területet a karsztvizek jelentik

Kémiai szempontból ezt tekintjük a legjobbnak az ivóvízellátás szempontjából. A legtöbb esetben a klórozáson kívül további kezelést nem is végeznek, mielőtt ivóvízként a hálózatba bocsátják.

Sajnálatos tény, hogy a karsztvizek egyes vízgyűjtő területein nem fordítanak kellő figyelmet a vízbázis védelmére, aminek következtében szennyezés lép fel. Emiatt került például a Balaton-felvidék egyes karsztvizeibe nitrát.

Tehát a karsztvíz minőségét egyrészt a felszíni vízgyűjtő területről történő szennyezőanyag bemosódások fenyegetik, másrészt a terület felett elhelyezett hulladéktárolók, vagy a szennyvízelvezetés hiánya.

A talajvizek szerepe az ivóvízellátásban ma már nem jelentős

Ennek oka, hogy a mezőgazdasági és ipari szennyezés miatt a talajvizeink mára már katasztrofális állapotba kerültek.

A beszivárgó műtrágyák, a kommunális hulladékok és a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezésének okául, illetve a szennyvizek gondatlan kezelése miatt, a káros anyagok egy része már eljutott a talajvizeinkbe.

Fentiek miatt több vízművek is felhagyott az ivóvíz talajvízből való kinyerésével az utóbbi években, így a hazai hálózatba nagyon kevés helyen juttatnak kezelt talajvizet.

Összefoglalva: az ivóvíz minőség jó, de egy kis csiszolásra szorul

Amint láthatjuk, a magyar vizek tényleg jó minőségnek, a Duna bőséges parti szűrésű vízzel lát el bennünket, illetve karszt- és rétegvizeink elegendőek és jó minőségűek. Ha vigyázunk rájuk, megállítjuk a szennyezésüket, akkor csak kisebb utókezelésre szorulnak.

Szűrjük meg a klórtól, illetve azoktól a határérték feletti anyagoktól, amiket a vízművek nem kezelt és máris bátran fogyaszthatók lesznek. Fölösleges folyamosan ásványvizet vásárolnod vagy drága, túlzott mértékű szűrést végző bonyolult berendezéseket beszerelned több százezer Forintért.

Képzeld csak el, hogy ez a probléma sokkal egyszerűbben rövidre zárható és Te már akár holnaptól, fillérekből élvezheted a kristálytisztára szűrt magyar mélységi vizeink csodálatos zamatát. Egy egyszerű szűrési módszerrel, minden kockázatot jelentő anyagtól megszabadulhatsz és teljesen nyugodt lelkiismerettel fogyaszthatod a csapvizet. Megoldásunk pont azokat az anyagokat szűri ki, amelyek valóban jelen vannak a vízben: az esetleges nehézfémeket, mint arzén, vagy a kőolajszármazékokat, valamint permetszer és műtrágya maradványokat és a fertőtlenítéshez használt büdös klórt. De a vízben mégis meghagyja mindazokat az ásványi anyagokat, amik jók a szervezetnek és amik az egészségre jótékony hatásúak.